2010. október 14., csütörtök

Welcome, my friend! Welcome!

Panaszkodni akartam, de csoda történt.
Kezdjük az elején.
Vele ebédeltem. Teljesen közömbös voltam és csak felidegesített. Nem tudom, mit vártam, de ez teljességgel rossz volt. Felejtős.
Aztán az aluljáróban vettem egy Fedél Nélkül-t. Életemben először. Nem tudom miért, nem is érdekel, de jól esett.
Aztán megálltam a kis parknál. S tényleg. Ott, akkor, abban a pillanatban az egy csoda volt. A zöld fű, a fákon átszűrődő napsugarak, minden. Boldog lettem.
Olyan érzésem van, mintha hosszú idő után újra kezdeném felfedezni a világot.
Az igazit.
Ez jó. Ez most kell.

Hogy is volt ez? Mit tanítottak, hogyan kell boldognak lenni?
Ja, hogy nem mondták? Akkor mi lesz?
Semmi. Minden.
Boldogság.

"Emese jött, és megállt..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése